|

Egyre több ember, lakóközösség dönt úgy a fenntarthatóság jegyében, mind saját érdekében, mind a jövő generációinak érdekében tudatos életmód váltással hathatós lépéseket kíván tenni. Természetesen nem él mindenkiben a vágy, hogy a megszokott központi fűtéses rendszer helyett a favágást és tűzrakást válassza, netán földet műveljen, állatokkal foglalkozzon, ugyanígy nincs mindenkinek lehetősége leválni a jelenkor energiaszolgáltatói hálózatáról, ám ennek ellenére mind több ökofalu, önfenntartó közösség létrejöttéről hallani hazánkban is.
Összhangban élni a természettel valaha magától értetődő dolog volt, a városiasodás előtti időkben az emberek nagy többsége olyan körülmények között élt, ahol a léthez kapcsolódó szükségletek, javak – élelmiszerek, fa, tiszta víz, - a természetből kerültek ki, éppen ezért tisztelettel és egyfajta alázattal fordult a környezete felé. Fenntarthatóságról nem kellett beszélni, vagy előadásokat tartani, pláne vészharangot kongatni, hiszen mindenki így élt.
Végeredményben nem is kell minden kényelemről lemondani, ám az igen erős motiváció sokunkban, hogy azokért a fáradtságos munkálatokért, mellyel egy saját ökoházat felépíthetünk, vagy egy ökofalu tagjaiként tevékenykedhetünk szabad életet, természetközeli létet kapunk cserébe.
Házépítés tekintetében sokan fordulnak a hagyományos és természetes építőanyagok felé, úgymint vályogház, szalmaház, jópáran romantikus áhitattal tekintünk a földházak, buckaházak felé, mely nemcsak ökológiai szempontból jelent ideális megoldást, hiszen a föld hője melegen tartja a falakat, a tetején közvetlen szigetelésnek ott a természetes közeg - föld, növények. Ezenfelül pedig egyfajta biztonságot nyújtó védelemmel is átölel, amolyan buckaként, különösen, ha falait nem szögletesre építjük, hanem organikus módon, ívek, kör alakú terek jellemzik.
Már nem számít újdonságnak, ha valaki passzív házat épít, ám az még ritkaság, ha valaki aktív házról számol be, mely nemhogy alig használ energiát, hanem termel is, melyből vagy tartalékolni lehet, vagy a helyi energiaszolgáltatóknak eladni a felesleget.
A passzív ház elsősorban a tökéletesen záródó nyílászárók hő- és légszigetelésének, átlagon felüli szigetelési rétegeknek, valamint belső levegőztető rendszernek köszönheti minimális energiafelhasználását. Ám egy igazán öko ház a természetes megoldásokat helyezi előtérbe, és így lesz a környezettel összhangban.
Egy ökoház környezetbarát építőanyagokból – fából, szalmából, vályogból – épül. Saját vízgazdálkodó rendszert létrehozva a, fürdéskor megmaradó „szürke víz” szűrés és tisztítás után a vécébe és a mosógépbe áramlik, az esővizet pedig öntözésre fogják fel. A házak fűtését alternatív, megújuló energiákkal érik el, nap-és szélenergiát használva.
Az ökofalvak működtetése egyben közösségépítő feladat is, össze kell hangolni a közös munkálatokat, a javak megosztását egymással és a környezettel. Használni és nem kihasználni szeretnék az ott élők a Földünket.
 Európában, több mint 80 ilyen település létezik, a világon pedig több ezer kezdeményezésről tudni - jelenleg kb. 1500 ökofalvat tartanak számon.
Az egyik legrégebbi ökofalunak számító, 1975-ben létrehozott, mára már viszonylag népessé vált 1000 lakosú Damanhur, Olaszországban több fenntartható lépést is kieszközölt. Napelemekkel állítják elő az energiát, energiahetékony épületekben laknak és ráadásul még erdőrehabilitációs és génbank programokat is vezetnek. Az olasz közösség a természettel való harmóniában élés mellett egy egyéni politikai és szociális berendezkedésen is alapul, ahol mindenki egyenjogúnak számít. Damanhuron kívül a másik híressé vált ökotelepülés, az 1985-ben létrejött skóciai Findhorn 500 lakossal, melynek az ökológiai lábnyoma fele a brit átlagnak. Ezt a hatékonyságot a megújuló energia használatának (napelemek, kisebb szélkerekek), energiatakarékosságának, helyi építésű házainak és a közeli alapanyagoknak, saját biokertjeinek és alacsony fogyasztásának köszönheti.
Hazánkban az 1990-es évek elején alakultak az első ökoközösségek. Magyarország első ökofaluját Vác tőszomszédságában, a Pest megyei Rád községben építették fel. Azóta több település is ökofaluvá vált, úgymint Gyűrűfű, Máriahalom, Galgahévíz, Gömörszőlős, Krisna-völgy vagy Agostyán.
Számtalan hazai közösség, konkrét kezdeményezések, előadások zajlanak napjainkban az ökofalvak kapcsán. Szeretnék még egy részben nemzetközi, de részben magyar vonatkozású konkrét példát ajánlani, ez pedig a Mesefalu, amely igaz, hogy hazánktól nagyon messze, Hawai-on jött létre, ám magyar emberek aktív részvételével. A Mesefalu naplóját és azon keresztül az offgrid - hálózaton kívüli - életmód lehetőségeit, a megvalósítás történeteit az Offgrid című blogon lehet követni. Egy részlet a naplót vezető Mátyástól erről az életformáról: " Ami az offgrid közösségeket illeti, itt két alapformát kell megkülönböztetni, az egyik a hagyományos, történelmileg kialakult és a még ma is élő, az ún. civilizált világba nem betagozódott ősi kultúrákat, a hálózatokon kívül élő bennszülött közösségeket. A másik forma, a már korábban említett, mesterséges közösség, amely az offgrid, fenntartható élet megvalósítását tűzi célul maga elé. "
|