A napokban érkezett az Ökoszolgálat hírlevele, melynek egyik témája összecseng azzal, ami hetek óta bántja a szememet. Így aztán egyrészt szeretném megosztani azt a képet, ami borzolja az idegeimet, februárban így hirdeti magát egy zöldséges, útközben szoktam látni, nem voltam rest egyik nap fényképezőgéppel mentem. Másrészt egy kis összefoglalás, miért is fontos az idényzödség és gyümölcs fogyasztása.

Konkrétan ez a zöldséges ősszel,  szőlőszüret idején epret hirdetett, málnát, dinnyét, meg minden mást, következetesen ügyel arra, hogy idénytermék még véletlenül se legyen a táblára írva. :(

Persze értem én, hogy valahogy ki kell tűnni a többi közül, és vonzóvá szeretné tenni a kínálatát, de biztos, hogy ez a célravezető megoldás?

Az, hogy zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani egészséges már a kicsi ovisok is tudják, alapja a helyes és tudatos táplálkozásnak.  Nagyon fontos szempont azonban, hogy mindig az évszaknak (idénynek) megfelelő, továbbá, hogy itthonról, de legalább a Kárpát-medencéből származó élő táplálékot fogyasszunk. A szervezet számára az ilyen táplálék mindig előnyösebb. De miért is fontos ez?

"Egyrészt azért, mert a növénynek akkor a legmagasabb a tápanyag-, vitamin- és enzimtartalma, amikor a természet rendje szerinti időszakban terem. A megfelelő évszakban termő növényt nem kell szintetikus vegyszerekkel és mesterséges fénnyel érlelni, majd éretlenül leszedni. Sokan a téli időszak végén, pusztán jó szándékkal – a jobb vitaminellátás érdekében – mielőbb "primőr" árut vásárolnak. Ezzel azonban a jóval magasabb ár és a kevesebb vitamin mellett sajnos sok esetben növényvédőszerhez és más káros anyagokhoz is "juttatják" önmagukat, valamint azokat, akiknek megveszik ezeket az árukat. Az idényen kívüli, vagy az idényüket megelőzően piacra kerülő növényi táplálék összetétele és tápanyagtartalma nem ugyanaz, mint a szabad földön termő társaié.
Jelenleg Európában több mint 100 000 vegyi anyagot tartanak nyilván, amelyből 30 000 ismerten és bizonyítottan káros. Sajnos mire kivonnak egy-egy ártalmas szert, átlagosan 11 év telik el, miközben emberek százezrei szenvednek kárt tőle. A kivont vegyületek helyébe továbbiak lépnek, újabb évtizednyi várakozással és egészségkárosodásokkal a remélt betiltásukig. Egy hazai (nem bio termesztésű) almában egy nemrégiben végzett vizsgálat 42-féle növényvédőszer-maradványt mutatott ki. Bár szerencsére a vegyszerek mellett a növényi táplálékban ott vannak a rostok is, amelyek a vegyszer egy részét megkötik, de még így is nagyobb mennyiség kerülhet a szervezetünkbe.

A vegyszeres termesztés, valamint a mesterséges érlelés lehetősége miatt (főleg déli vagy egzotikus gyümölcsöknél) ma már a narancs és a grapefruit héját is érdemes megmosnunk fogyasztás előtt, és a banán héjával sem tanácsos érintkeznie a bőrnek. A "reszelt citromhéjat" szintén nem szabad tisztítás nélkül az ételhez adnunk, mert lehet (és egyre biztosabb), hogy mesterségesen, gázzal vagy vegyszerrel érlelték a szállítás során. Számolnunk kell továbbá azzal, hogy a távolról érkező áru a génmanipuláció szempontjából sem megbízható." /forrás Ökoszolgálat/

Nem hangzik túl jól, igaz?

És akkor még mindehhez társul az a tény, hogy ami nem kis hazánkban termett ,az jó messziről kerül ide, vagyis sok-sok kilométeren át utazik. A jármű, amelyen érkezik szennyezi a levegőt, a szállítási költség rárakódik a beszerzési árra, az előállítási, termesztési körülmények ismeretlenek számunkra.

Nem utolsó szempont az sem, hogy a távoli áruk választásával nem a hazai termelőket támogatjuk, még tovább csökkentve ezáltal a magyar gazdák esélyeit. A magyar mezőgazdaság mindig erős volt, zöldségeink, gyümölcseink íze messze megelőzte (és megelőzi ma is) más országok termékeit. Ma már sajnos megváltoztak a vásárlási szokások, a kínálat is. A szupermarketek kínálatában az ár és a változatosság a döntő szempont, ezért ott jobbára nagy mennyiségben felvásárolt, nemzetközi termékeket találni.

Ha lehet menjünk inkább piacra, persze ott is kérdezősködjünk, beszélgessünk az árusokkal, mert a nagybani piacról származó termék sem garancia arra, hogy hazai áruhoz jutunk. A legjobb, ha közvetelnül termelőktöl tudunk vásárolni, erre nincs mindenhol és mindenkinek lehetősége, de egyre több helyen szerveződnek helyi,  bevásárló közösségek, akik a környéken tevékenykedő és termelő gazdáktól szerzik be az élelmiszerek egy részét.

Az igaz, hogy télvíz idején nem tudunk annyiféle, fajta friss gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani, mint a nyári időszakban. Ám ilyenkor is lehet változatosan variálni az étkezés ezen részét, például a kevésbé kedvelt céklából remek saláta készíthető almával és sárgarépával kombinálva, dióval megszórva. Számtalan módon variálható a téli termények kínálata, és természetesen a saját magunk, rokonok által eltett befőtt vagy savanyúság is remek kiegészítés a tavaszi első zöldségekig.

A Tudatos Vásárlók egyesületének honlapján van egy nagyszerű összefoglaló, hónapokra lebontva, hogy mikor mi az idénynövény, érdemes böngészni.

Márton Anikó