Az organikus termesztett vegetáriánus étel ökológiai szükségszerűség

Korunk nagy problémái kis léptékű döntéseink eredményei. A klímaváltozás és az élelmiszerbiztonság kérdése globális jelentőségű problémák, ám okuk mindennapi cselekedeteinkben keresendők.

Ugyanígy a globális problémák megoldásai is mindennapi apró cselekedeteinkben gyökereznek, vagyis ha Földünket és lakóit figyelmen kívül hagyó módon vásárlunk, közlekedünk, eszünk, iszunk, dolgozunk és éljük mindennapjainkat, akkor szükségszerűen veszélyeztetjük bolygónk egyensúlyát, de ha mindennapi életünket óvatosan és tudatosan éljük, akkor a teljes ökoszisztémánk egészségéhez járulunk hozzá.

Korunk kihívásaival szembenézve könnyen érezhetjük magunkat frusztráltnak, letörtnek, erőtlennek: „Mit tehetek én az olyan mérvű krízisekkel szemben, mint a klímaváltozás, a fogyasztói társadalom negatívumai, az éhínség vagy a társadalmi igazságtalanság Földünkön?”

“A válasz egyszerű és nyugtalanító” mondja E. F. Schumacher. „Mindannyian tegyük rendbe saját házunk táját.” A házunk tája a konyhánkkal, ebédlőasztalunkkal, a kertünkkel és a bevásárlókosarunkkal kezdődik. Más szóval: az ételünkkel.

Az első lépés afelé, hogy megőrizzük Földünk élő közösségének egységét, stabilitását és szépségét, hogy jó, friss, helyi, organikusan termesztett és ízletes ételt együnk mindennap, minden héten, minden hónapban és minden évben. Ennek érdekében kezdjük figyelemmel kísérni ételeink előállításának és elfogyasztásának teljes folyamatát.

Bármilyen elfoglaltak vagyunk, ha nincs időnk kertészkedni, együtt enni a családunkkal, barátainkkal, vendégeinkkel, akkor nincs időnk élni sem. És akkor nincs időnk bolygónk szépségének megőrzésére.
Mindennap eszünk, de ritkán tudjuk, honnan származnak étkeink. A „gyorsulósávban” élőknek, akik gyors ételt kapkodnak be menet közben a bevásárlóközpontban, a vonatállomáson, vagy hazafele ingázva a vonaton, az étel pusztán a test üzemanyaga, semmi más. De azok számára, akik ökologikusan gondolkodnak és spirituális tudatossággal élnek, az étel szent, tápláléka lelkünknek és társadalmunknak is.

Az Upanisadok szerzői szerint élet ott van, ahol étel van. Vagyis ne becsüljük le az étkezés fontosságát, ne legyünk közömbösek étkeink iránt. Az étel előfeltétele az életnek, testnek, szellemnek, léleknek. Az étel meg Istennél is előbbre való. Ahogy Kabir, a költő mondja „Éhgyomorral nem tudod dicsőíteni Istent”.

A filozófus, Uddakala, hogy megmutassa, nem csupán testünk, de szellemünk ereje is étkünktől függ, megkérte fiát, Shvetaketut, a Vedák jó ismerőjét, aki nagyon büszke volt szellemi képességeire, hogy ne egyen tizenöt napig. Amikor lejárt az idő, Shvetaketu próbálta felidézni a védák tanítását, ám semmi sem jutott az eszébe. Szellemi ereje és emlékezete legyengült, erőtlenné vált. Majd amikor ételt kínáltak neki, szellemi ereje lassan visszatért, és újra tudta szavalni a szent írásokat.

Ez a történet illusztrálja, mennyire fontos ételünk testi és spirituális táplálkozásunkhoz is, és hogy mielőtt üzletről, politikáról, tudományról, technológiáról vagy bármi másról gondolkodunk, élelmiszerrendszereinket kell rendbe tenni. Kezdhetjük azzal, hogy teljes értékű, természetes, és a Föld károsítása nélkül termesztett étkeket választunk.
A népesség növekedésével és a klímaváltozás erősödésével a vegetáriánus étkezés ökológiailag elkerülhetetlenné válik. Többet kellene felhasználnunk a fák terméseiből konyhánkban, felhasználhatjuk a fákról és más évelő növényekről származó magvak olajait, gyümölcsöket, és más gyógyhatású étkeket. Így csökkentjük a földet erő negatív hatásokat, és fokozhatjuk a talaj és a fák széndioxid - megkötő hatását. A fák modern idők „angyalai” - gondoskodnak az élelmiszer biztonságról, vízminőség javításról, hozzájárulnak a klímavédelemhez. A fák a mi egyetlen, jótevő élelmiszer-biztosítóink.

Satish Kumar írása, Resurgence magazin, 259. szám, 2010 Április – Május

Fordította: Berecz Ági - Ökoszolgálat