A kulturális kreatívok kultúrája magatartásformák és gondolatrendszerek átfedéséből alakul ki, és mint ilyen, integratív kultúra, amelynek sajátosságai egyénenként, közösségenként, nemzetenként, kultúrkörönként változhatnak, és amelynek jellemzőit a kutatók folyamatosan igyekeznek megismerni, feltérképezni, egymással összevetni.

Így nevezte el Paul Ray amerikai szociológus és Sherry Ruth Anderson pszichológus azt az új társadalmi réteget és gondolkodásmódot, amely a hagyományos modernista versus konzervatív világszemlélet mellett mind komolyabb helyet követel magának az amerikai társadalomban.

A kulturális kreatív életformáról általánosan elmondható, hogy egyszerre indul kifelé és befelé, hogy „mást” akar, nem hisz sem a hagyományos konzervatív, sem a materialista, felhalmozás-központú modernista életszemléletben.

A koncepciót a 2000-ben megjelent, - The Cultural Creatives, How 50 Million People Are Changing the World (Harmony Books, NY), -  a Kulturális Kreatívok - Hogyan változtatja meg 50 millió ember a világot című könyvben - mutatták be, amely kutatások nyomán a világ több országában, így Magyarországon is folytattak-folytatnak hasonló felméréseket, itthon a Budapest Klub koordinálásában.

A szerzők a könyvben kísérletet tettek arra, hogy megpróbálják jellemezni ezt az új, fokozatosan erősödő, mára mind több ember által képviselt viselkedés- és gondolkodásformát, amely sajátosan keresztezi az egyéni tudatosodás és a társadalomban megjelenő szociális szerepvállalás kérdéseit, amely a régi minták elengedésében, és új minták létrehozásában látja a jövőt, legyen szó egyéni útkeresésről, spiritualitásról, környezet-tudatosságról, társadalomról, civil jogokról, a nők és a gyerekek helyzetéről, humanitárius kérdésekről, politikáról vagy a globalizációs folyamatok alakulásáról.

Összességében elmondható, hogy a kulturális kreatív tudatosság nyitott, befogadó, korlátok és határok felett, univerzális értékekben gondolkozik. A csoporthoz tartozók többsége hívő, spirituálisan egyéni utat jár, a vallások közötti hidakat és közös alapértékeket keresi, fontos számára a spiritualitás napi szintű megélése, ez utóbbi azonban többnyire nem kötődik formális vallási keretekhez.

Jellemzője a csoportnak, hogy gondolkodásmódja túlmutat önmagán, igyekszik meglátni, tekintetbe venni a kölcsönös összekötöttségez, a kisebb és nagyobb rendszerek és egységek közötti összefüggéseket, a tényt, hogy egyén, család, nemzet, emberiség csakis akkor kerülhet harmóniába önmagával, a természettel, az univerzális törvényekkel, ha kimondja, hogy nincs elkülönülés, ha belátja, és képes megélni az egységet, az összetartozás élményét és tudatát.

A hagyományos gondolkodásmód sokszor megfigyelhető, elkülönítő jellege helyett a kulturális kreatív gondolkodásmód összekapcsol, és egy holisztikus világkép felé mozdul el, amely a világ kérdéseit összefüggő rendszerként kezeli, legyen szó külső és belső békéről, spirituális útról, környezetvédelemről, társadalmi kérdésekről, globalizációról vagy fenntartható fejlődésről.  A kulturális kreatívok számára az egyes részterületek nem különálló egységekként merülnek fel, hanem mint az egész szerves részei, amelyek folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással.

Egyén, család, közösség, nemzet, emberiség nem egymástól elkülönülő egységek, hanem egymásból következnek, ahogy az általuk képviselt tartalmak és minőségek is egyenes arányban állnak az egyénnek, mint ezen egységek alapelemének gondolkodásmódjával és tudatállapotával.

A kulturális kreatívok számára éppen ezért meghatározó kérdés az egyén tudatossága és önmagán való munkálkodása, hiszen ez az az alapegység, amelyből azután minden egyéb következik. A világot megváltoztatni csakis akkor lehet, ha az egyén gondolkodásmódja, tudatszintje, gondolat- és viselkedésmintái változnak.

Tisztább a nagyvilág csakis akkor lehet, ha tisztábbá lesznek az egyéni kis világaink, amelyekből a közös nagyvilágunk összeáll. A kulturális kreatív magatartásforma felelősséget vállal az egyéni kis világért.

A felelősségvállalás fontos területe az emberi kapcsolatok kérdésköre, a család, a barátok, a közösségi szerepvállalás, legyen szó társadalmi, humanitárius munkáról, vagy az altruizmus bármilyen fajtájáról, amelyben az ember ad és segít, hozzájárulni akar az egészhez, nem csak elvenni belőle. Ide tartozik a nők és gyerekek szempontjainak minősített figyelembevétele és tisztelete is.

A kulturális kreatív viselkedésmód jellegzetessége az emberi élet minőségi tartalommal való feltöltésének igénye, az önmegismerési, tudatosodási folyamatban való aktív részvétel, a kreatív, alkotó tevékenységekhez, művészetekhez, tudományokhoz való vonzódás, és a saját önkifejezési forma kreatív felfedezése és megélése.

A kulturális kreatív mozgalom – élő híd a régi és egy új életforma között

A történelmi folyamatokat, az emberi tudatosság fejlődését nem lehet megállítani, még akkor sem, ha a hatalom és az azt kiszolgáló szellemi elit nem vesz tudomást ezekről a tényekről és elhallgatja azokat. A kulturális kreatívok megjelenésével lassacskán vége szakad annak a helyzetnek, hogy a hatalom felülről húzza rá a társadalomra azt a formát, ami az ember mindenkori tudatosságának és a hatalmon lévőknek a leginkább megfelelt. Ma már nem fedhetjük el többé az igényt sem a külső, sem a belső változásra.

„Az ezoterikus sztereotípia az, hogy csak a belső változás a lényeges, a világ pedig majd elboldogul úgy, ahogy tud. A politikai vagy ökológiai aktivisták sztereotípiái szerint viszont el kell hanyagolnunk a belső változásokat ahhoz, hogy megmentsük a világot. Egyik sem működik!... A Kulturális Kreatívok ott tartanak, hogy készek maguk mögött hagyni ezt a kettősséget, és integrálják az én evolúcióját és az egészen való munkálkodást."