Felmérések szerint a lakosság 65 százaléka egyáltalán nem sportol. Bár a mindennapos testnevelés – valós eredményeket hozó – bevezetése és a sportegyesületek számának látványos növekedése a mostani gazdasági helyzetben aligha valósul meg, mégis sokat tehetnének az önkormányzatok a gazdaság szereplőivel, az egészségügyi és az oktatási szervezetekkel összefogva azért, hogy a lakosság aktívabb, egészségesebb életmódra váltson át. A Levegő Munkacsoport néhány javaslatot tesz arra, hogy milyen területeken lennének ehhez lehetőségek.

" Nem kedvezett a tömegsportnak a fogyasztói társadalom ezerféle „vívmánya” sem. Jó ugyan, hogy a nehéz fizikai munkát felváltották a gépek, a robotok, ám a monotonság, a gerincpusztító ülőfoglalkozások sem használnak egészségünknek. A sokféle kütyű, a távkapcsoló, a gyorsan bekapható, a nap 24 órájában bárhol megvehető készételek, nyalánkságok, a kényelem mindenek fölé helyezése sem egészségünket szolgálja. A sport ezzel párhuzamosan áruvá vált, amelyből nagyon meg lehet gazdagodni, ha azt nem űzik a tömegek, hanem csak nézik, otthon, a képernyő előtt eszegetve, ezer reklámmal körítve."

A Magyar Szociológiai Társaság és a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karának rendezésében kétnapos konferenciát tartottak tavaly novemberben „Sport és társadalom” címmel, cseh és lengyel szakértők részvételével. Az előadók rengeteg adatot közöltek a sport testre és lélekre gyakorolt hatásairól, az elkerülhető kiadásokról stb.

Nyugtalanító volt hallani, mennyire összefügg a sportolás az iskolázottsággal, a vagyoni helyzettel. Ami világosan jelzi, hogy mekkora szűklátókörűségre vall, ha egy kormányzat a sportolást az öngondoskodás területének tekinti. Arról az utóbbi időben sokat hallhattunk, hogy az élsportolóvá válás ma jórészt a család áldozatvállalásától függ. Sajnos hasonló a helyzet az egészséges felnőtté válást segítő rendszeres sportolással is.

Arra a konferencián feltett kérdésre, hogy a tervezett mindennapos testedzés fog-e a rossz statisztikákon változtatni, nem kaptunk egyértelmű választ. Bevezetéséhez az anyagi források mellett a fizikai feltételek, és a megfelelő szaktudás, a motiváció is hiányzik egyelőre. Jelenleg még az iskolák hovatartozása, finanszírozása is tisztázatlan, továbbá hiányzik az alapvető rendeletek és a jogszabályok harmonizációja is.

Mivel segíthetnénk elő a lakosság aktívabb életmódra váltását?

Nemzetközi felmérések igazolják, hogy az emberek szívesen megtesznek akár egy kilométert is sétálva ápolt, kellemes városi környezetben. A forgalomcsillapítás, sétálóutcák kialakítása, a zöldterületek zöld folyosókkal (fasorokkal) történő összekötése is egészségesebb életmódra ösztönöz.

A Margitsziget futópályája sikertörténet. Érthetetlen, hogy a Népligetben, a Városligetben és még sok más helyen, miért nem építenek ki hasonló pályákat.

Nagyon fontos a városi kerékpározás feltételeinek javítása. A fővárosban lassan trendivé válik a kerékpározás. Hiányoznak ugyan a megfelelő parkolók és egyéb infrastruktúra, de az idősebbeket és a gyerekeket a rendszeres kerékpározástól ma elsősorban az alacsony közlekedési morál riasztja el. A vidéki városokban pedig, ahol 30-40 évvel ezelőtt mindenki kerékpározott, szemléletváltásra lenne szükség, ugyanis a nyugati városokkal ellentétben sokan nem tartják rangjukhoz méltónak a biciklizést.

További javaslatok és példamutatások találhatók a Levegő Munkacsoport teljes anyagában.