| Hogyan lehet "nemnövekedni" |
|
|
|
| Írta: Márton Anikó |
| 2011. április 05. kedd, 15:34 |
|
Megfogalmazta azt is, hogy egy növekedésre ítélt társadalmat, ha megfosztanak a növekedéstől akkor egy ördögi kör áll elő, hiszen a fogyasztói kör továbbra is fogyasztani akar, erre szoktatták sok-sok éven át, hogy vegyen és vásároljon! Semmiképpen nem külső, kényszerből elért megvonásokkal kell célt érni, mert az ellenállást vált ki az emberekből. Nem lehet megszabni, határok közé szorítani a fogyasztást külső szabályozással, hanem azt kell elérni, hogy az emberek saját maguk lássák be, hogy a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedés a vesztébe rohan. Azt mondta, hogy a NEMNÖVEKEDÉS - szándékosan provokatív szlogen lett, amit bár első hallásra nehéz megérteni, de direkt provokatív címre törekedett annak érdekében, hogy felrázza az embereket!
Az, hogy mára egy súlyos környezeti terheléssel és ökológiai katasztrófákkal terhelt világban élünk sokak számára nem hat újdonságként, hiszen számtalan írás, könyv, ökológiai és Az első figyelmeztetés egy 1962-ben megjelent könyv, melynek szerzője Rachel Carson, a címe: Néma tavasz. Rachel Louise Carson tengerbiológus, ökológus, író. Írása óriási vitát robbantott ki a növényvédő szerek használatáról, a tudomány felelősségéről és a technológiai haladás szabályozásáról. Tartott attól, hogy a technológia jóval gyorsabban fejlődik, mint az emberiség felelősségérzete Elsőként kiáltotta világgá, majd könyvében példák sorával bizonyította, hogy a növényvédő szerek esztelen használata visszafordíthatatlan pusztítást okoz a növény- és állatvilágban, és beláthatatlan következményei lehetnek az emberre.
Ezenkívül is számtalan forgatókönyv született, melyek előrevetítették az elkövetkező évtizedek változásait, úgymint Római klub 3. jelentése, vagy a Pentagon titkos jelentése. De ide sorolható Al Gore amerikai politikus Kellemetlen igazság című könyve is, mely a globális felmelegedés elleni lépéseket szorgalmazza. Valamint ugyanezen címen, 2006-ban megjelent filmje is: "Az emberiség egy ketyegő időzített bombán ücsörög. Ha a Földön dolgozó tudósok túlnyomó többségének igaza van, csak tíz évünk maradt, hogy megakadályozzunk egy óriási katasztrófát, amely egész bolygónk klímarendszerét örvényszerű pusztítássá változtatja, extrém időjárást, árvizet, aszályt, járványokat és halálos hőhullámokat szabadít ránk, nagyobbakat mindennél, amit valaha megtapasztaltunk. Ezt a katasztrófát mi magunk fogjuk előidézni.
A nagy egyetértés mellett azonban továbbra is kattognak a gyárakban a kerekek, rohamtempóban állítanak elő fogyasztásra szánt termékeket, az emberek nagy többsége továbbra is a multikhoz jár vásárolni, miközben ugyanezen multiknál dolgozik, hogy majd a multiknál költhesse el a keresetét. No igen, az ördögi kör. Mint közgazdász felidézte a 2008-as világválság "kirobbanását", ami a nemnövekedés szempontjából jó hír volt, hiszen a gazdasági növekedés visszaesett, így aztán cinikusan fogalmazva ez idő alatt legalább valamivel kevesebb szennyezés érte a Földet, ám természetesen a válsággal együtt járó munkanélküliség, és elszegényedés semmiképpen nem jó.
A fenntarthatóság egyik fontos pillére az is, hogy az emberek hasznosnak érezzék magukat, legyen munkájuk, elfoglaltságuk, de ne a fogyasztás lebegjen a szemük előtt, mint fensőbbrendű cél. Fontos tehát, hogy az állandó növekedés, mely jelenleg szoros összefüggésben van az állandó és mértéktelen fogyasztással, ne értékmérő legyen. Mára az a valóság, hogy a modern társadalom hozzászokott ahhoz, miszerint mindig minden megvásárolható. Itt Európában maradva télen igenis ehessen epret, nyáron pedig bármikor hűsölhessen egy légkondicionált szobában, mindeközben elfelejtődött az a fogalom, hogy mértékletesség. Amikor pedig arról beszélgetünk embertársainkkal, hogy vissza kell fogni akár az energiafogyasztást, akár termékek felvásárlását egyenesen kikérik maguknak! Latouche professzor erre azt mondja, hogy GONDOLATI gyarmatosításra van szükség, a fejekben kell rendet rakni, azt kell elérni, hogy az emberek belássák: a mértékletesség nem egyenlő megszorításokkal! Azt kell elfogadtatni, hogy csak ez az egyetlen helyes út! Tovább menve pedig: nem elég másképpen gondolkodni, azt kell megértetni, hogy a jelenlegi helyzet, a korlátlan vásárlási szokások külső nyomás - média, reklámok - által gerjesztett fogyasztás és nem valós szükséglet! És hogy konkrét példákról is essen szó, megoldási lehetőségek közül néhány: - organikus, kistermelői, helyi piacok erőteljes jelenléte - városi kertek, egymást segítő kisközösségek létrehozása, cserekereskedelem - autó helyett kerékpár, energiafogyasztás terén zöld technikák
Ezek mind-mind kíváló gyakorlati lépések a nemnövekedés elérésére, ám azt is tudni kell, hogy mindez akkor lesz látványos és hoz valós megoldást, ha azon emberek száma, - akik így élnek és gondolkodnak, cselekednek és példát mutatnak, - eléri azt a bizonyos kritikus tömeget, amikor megfordulnak a folyamatok. Amikor már annyi ember vásárol helyi kofáktól, helyben termett zöldséget, annyi ember teker biciklivel és vált alternatív energiahordozókra, segít a szomszédjának, aki viszont segít neki, hogy a másik oldalon lévő multik már nem tudnak mit tenni.
Márton Anikó |