A Királyi Kertészeti Társaság (RHS) a következő üzenettel nyitotta meg a Chelsea-i Virágkiállítást:

egy szerény városi kiskert segíthet megmenteni a bolygót.

Ezt  a lelkes kertészek eddig is sejtették, azonban az RHS közreműködésével most először látott napvilágot olyan jelentés, amiben az erre vonatkozó összes eddigi tudományos bizonyítékot összefoglalták. Ezek alapján négy olyan kulcsfontosságú terület van, ahol a kis kertek jelentőséggel bírnak.

Segítenek egyensúlyban tartani a hőmérsékletet, vagyis csökkentik a szélsőséges meleg és hideg időjárás hatásait. Segítenek megelőzni az áradásokat az esővíz elnyelésével, ami egyébként megtöltené az utcai lefolyórendszereket. Jótékony hatással vannak az egészségre, mivel a  fizikai munkavégzés egyben kíváló stresszoldás is. Ezen kívül élőhelyet biztosítanak bizonyos madarak, emlősök és rovarok számára, így az élővilág fontos részét képezik a kiskertek, városi kertek egyaránt.

Bár a tanumány elsősorban angliai példákat hoz fel, valószínűleg hazánkban is tapasztalhatóak hasonló változások. Több bizonyíték van arra nézve, hogy néhány vidéken megszokott állatfaj, köztük az énekes rigó, a közönséges béka és a sündisznó egyre inkább elterjednek a városi területeken. Egy tanulmány kimutatta, hogy a sheffieldi kertekben az országos átlagnál hatszor több madár él.

Dr. Tijana Blanusa, az RHS jelentésének egyik készítője mondja: „A városi kertekben található meg az Egyesült Királyság összes erdőn kívüli fájának 25 százaléka és a városi faállomány 86 százaléka. Ez a jelentés vitát indíthat arról, hogyan lehet megvédeni, fejleszteni és támogatni a városi kerteket az életminőség javítása érdekében.”

A pozitívumok mellett vannak negatív hatásai is a kertészkedésnek – az elektromos eszközök energiát használnak, (fűnyíró, elektromos fűrész a fák gondozására), továbbá a vízfelhasználás is növekszik,  bár ez utóbbira egy környezettudatos városi kertész könnyen választhat takarékos megoldást, ha az esővízet nagyobb hordókban, tartályokban gyűjti és ebből oldja meg a kert locsolását.

A néhány negatívum ellenére az RHS hisz abban, hogy ha megértjük miképpen segítenek a kertek a környezetvédelemben, akkor maximalizálhatóak a pozitív hatások.

„Ennek egyik módja ha olyan növényeket ültetünk, amelyek többmindenre használhatóak”, mondja Dr. Blanusa.

Ilyenek például a fák, melyek vizet vesznek fel, lekötik a légszennyezést, árnyékot adnak, élőhelyet biztosítanak a vadvilágnak, valamint a kert díszévé is válnak. Ha gyümölcsfákat ültetünk, akár az igénytelenebb fajtákból pl. meggyfa, szilvafa, - a saját kertünkből fogyaszthatunk friss terméseket. Nem szükséges mindenhova óriási fákat ültetni, ha nem lesz hely egy tölgyfa számára, lehet választani a kisebb nővésűekből.

Leigh Hunt, az RHS kertészeti tanácsadója mondja: „A legtöbb ember csak a saját kertjét nézi és úgy gondolja, hogy az nem lehet nagy hatással a környezetre. Azonban ez egy közös erőfeszítés, a többi kerttel együtt már egy kis természetvédelmi területnek számít.” Egyértelmű az, ahogy más területen itt is igaz a mondás: sok kicsi sokra megy, és minél több kertben ültetnek fákat, bokrokat, örökzöldeket, haszonnövényeket úgy válik a levegő egyre tisztábbá, úgy csalogathatóak vissza a madarak

A kertészkedésnek pszichológiai szempontból  is komoly a jelentősége: a kert olyan kreatív elfoglaltságot biztosít, ami hiányozhat az élet más területein.  Idősebb korban is hasznos elfoglaltság, hiszen pont annyi fizikai igénybevétel szükséges hozzá mellyel ebben a korban is átmozgathatók az izmok, csontozat. A fárasztó kerti munkák, mint a gereblyézés, javítják a fizikai erőnlétet. Fiatalabb korban az irodai munka után határozott felüdülés a kertben eltöltött idő.

Léteznek olyan kutatások, amelyek szerint a figyelemhiányos, hiperaktív gyerekekre is igen jó hatással van, ha kint lehetnek a zöldben, friss levegőn töltik el szabaidejüket és nem a szobában tévénézéssel.  Ha feladatot kapnak, vagy egy kis részt a kertben, amit az ő gondozásukra bízunk megszokják, hogy gondoskodni kell valamiről, ápolni a növényeket, mindemellett a legjobb interaktív módszer arra, hogy megtanulják az élővilágot, a természet működését, a biológiai sokféleség fontosságát!

Márton Anikó