Riport egy magyar házaspárral, akiknek a nyugdíjas kor nem a vég, hanem a Kezdet! A Negyvenfelettiek oldalon találtam Erdei Zita cikkét, nagyon megtetszett a történet, igazán példamutató és egyben elgondolkodtató.

Egy nyugdíjas korba lépő házaspár gondolt egy merészet, és elindult új életet kezdeni Hawaii-ra. Itthon töltötték az évvégii ünnepeket, és maradnak még egy ideig, ennek apropóján született ez a riport.

Megtudhatjuk kik Ők, milyen élményeket szereztek, és mik a további terveik. Bevezetőként egy fontos gondolat: "...Férjem elsőszülött fia, Andris nagyon komolyan elhatározta, hogy olyan helyen szeretne élni, ahol a gyermekét biztonságban tudja és a saját életét is másképp gondolta végigélni,.....Andris elképzelése az volt, hogy szakít a pazarló életmóddal, megpróbálja, hogy a lehető legkisebb ökolábnyomot hagyja maga után, ezt teljesíti ki a hálózaton kívüli (offgrid) kisközösségi élet."

Majd így folytatja a házaspár: "Mi ezt érdekesnek találtuk és azt gondoltuk, meglátogatjuk őket, és hogy ne hozzunk elhamarkodott döntéseket, a lehető legtovább maradunk ott, hogy dönteni tudjunk a saját életünkről is. Ez csak elméleti szinten lebegett előttünk, mint egy igazi kalandos mese, hogy majd persze Hawaiin fogunk élni. Naná, hogy ott! És akkor majd egyszer csak felébredünk és nevetünk egy jót. Csak viccből gondoltuk, hogy ebből a gyakorlatban is lehet valami."

Mióta készültek erre, esetleg terveztek-e hasonlót életük korábbi szakaszaiban?

Elhatároztuk, hogy dolgos életünk végén, mikor már az összes gyerek élete rendben van, elindulunk és utazgatunk, leghőbb vágyam Dél Amerika volt, lehetőleg olyan helyre vágytunk, ahol van eredeti, megmaradt kultúra, amit lehet élvezettel tanulmányozni, de azért nem kapunk meg mindenféle betegségeket és értjük a nyelvet is. Mátyás és Andris – még az internet korszak előtt – sokat gondolkodtak, fantáziáltak arról, hogy lehet-e élni egy lakatlan szigeten egy kis közösségben, s vajon milyen lehet az.

 Teljes volt-e az egyetértés kettőjük között, vagy meg kellett győzni egymást?

Teljes egyetértésben szoktunk dönteni nagy horderejű dolgokról, mert azonos az értékítéletünk.

 Hogyan fogtak hozzá a megvalósításhoz? Milyen tervekkel, elképzelésekkel indultak?

Először csak egy kalandnak tűnt az egész. Azt gondoltuk, 40 év munka után jöhet a 3 hónapos pihenés, unokázás, rég nem látott gyerek meglátogatása, jó kis kirándulások, azt is elhatároztuk, hogy segítünk a gyerekeknek az életük megszervezésében, anyagilag és érzelmileg is. Azzal az elhatározással indultunk, hogy ha ott nem stimmel valami, az egész kis családot magunkhoz vesszük itthon és akkor itt, Magyarországon csinálunk majd valamit közösen. Mátyás azonban komolyan utánanézett az offgrid élet gyakorlatának, készített is egy nagy linkgyűjteményt (http://offgrid.itmentor.hu) a témáról, hogy Andrissal abból tanuljanak, s másokat is be tudjanak vezetni a dologba.

A teljes beszélgetés Zita blogjában olvasható