| Használjuk belső "nagyítónkat"! |
|
|
|
| Írta: Administrator |
| 2010. március 29. hétfő, 10:31 |
|
Amikor elkezdünk rendszeresen meditálni, akkor nemcsak megnyugszunk, feltöltődünk és békére lelünk, hanem elkerülhetetlenül szembe kerülünk önmagunkkal. A rendszeres meditációval figyelmünk élesebbé válik. Olyanná, mintha Sherlock Holmes nagyítóját használnánk. Ami eddig elkerülte a figyelmünket önmagunkról, az most egyre inkább körvonalazódik, és a felszínre kerül. Ami eddig aprócskának tűnt, az a meditáció csendjében, egyszercsak kikerülhetetlen óriássá válik. A meditációt gyakorlók bizony így válnak egyszerre "nyomozóvá" és "nyomozottá"! Na, nem olyan félelmetes ez, mint amennyire elsőre hangzik.
Tagadhatatlanul is van egy jó, és egy rossz oldalunk. Kivétel nélkül mindannyiunkban. Természetesen a rosszal nem annyira szeretünk szembenézni. Jobb helye van annak a szőnyeg alatt, így nem kell foglalkoznunk vele. De azért ezek, még a szőnyeg alól is dolgoznak, és gyártják bennünk a feszültséget, indulatokat, letargiát, agressziót, bűntudatot, önbizalomhiányt. Kinél éppen mit. Nézzünk szembe önmagunkkal!
Ekkor kerülnek elő a szőnyeg alá rejtett dolgok. Itt lép be Sherlock Holmes a nyomozó, aki fényt derít mindenre. Valójában itt eggyé is válik a nyomozó, és a nyomozás eleme. Ez pedig egyszemélyben bennünk ölt testet!
szerző: Séra András A kolostor Őre |