Igaz ez nem hazai hír, de részben a tavasz közeledtével, részben, mert egyre több remek program, tevékenység alakul Magyarországon is iskolai, óvodai közösségekben, ezért szeretném megosztani az „Egészséges Óvoda“ elnevezésű bécsi projekt hírét. Zöldségeskertekkel és fűszerspirállal teszik élményszerűvé az élelmiszerek megismerését a gyerekek számára. Abszolút példamutatás és remélem már tavasszal hazai követői is akadnak!

A bécsi óvodákban nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatosságra és az egészséges táplálkozásra, egyre több helyen alakítanak ki zöldségeskertet, illetve fűszerspirált, ahol kis helyen többféle fűszernövényt lehet termeszteni. Így a gyerekek élményeket is kapcsolhatnak az élelmiszerekhez és az étkezéshez.

„Sok gyermek számára az ilyen ágyások jelentik az egyedüli alkalmat, hogy tudatosan is érzékeljék a természetet és közvetlenül megtapasztalhassák, honnan származnak az egyes élelmiszerek“ – hangsúlyozza Christian Oxonitsch, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős városi tanácsos. 

A globális energiaigény csaknem 80 százalékát megújuló erőforrások fedezhetik az évszázad közepére, amennyiben helyes politikát követnek a világ országai - állítja az ENSZ új jelentésében.

A világszervezet Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottsága (IPCC) által összeállított, mintegy ezeroldalas jelentés kivonatát hosszas viták után végül hétfőn fogadták el az Abu-Dzabiban tárgyaló kormányküldöttségek. Az 194 államot tömörítő IPCC ülését május 5. és 13. között tartják az Egyesült Arab Emírségek fővárosában.

A megújulóknak - így a biomasszának, a szél-, a nap-, a víz- és a geotermikus energiának - a jelentés által 2050-re előrevetített részaránya mindazonáltal jelentős szórást mutat: 15 és 77 százalék között mozog a különböző forgatókönyvek szerint. A legfrissebb ismert, 2008-as arány 12,9 százalék, amely nagyrészt (10,2 százalék) a biomasszán, így például a fejlődő országok jelentős tűzifahasználatán nyugszik.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet közleményben méltatta szerdán a GMO-ügyben tett jelentős előrelépést a valós nemzeti önrendelkezéshez vezető úton, amikor a génmódosított növények termesztésének tagállami tilalmáról szóló javaslat fontos támogatást kapott az Európai Parlament környezetvédelemi, egészségügyi, élelmiszerbiztonsági bizottságától.

A Greenpace felidézi a szakbizottság döntését, miszerint a tagállamok egyöntetű 2008-as felszólításának megfelelően az Európai Bizottság szigorítsa meg a génmanipulált élőlények engedélyeztetési eljárását; minden tagállam kötelező érvénnyel lépjen fel a génszennyezés megakadályozásáért, ha pedig ez a fellépés nem hatásos, akkor a bizottsági szavazás értelmében a nem hatásosan fellépő kormánynak meg kell fizetnie a génszennyezés által okozott károkat.

Svédország déli tengerpartjához közel egy 80 000 fős város megoldotta, amire a világ összes nagyvárosa egyenlőre csak vágyik: megújuló energiákból látják el magukat.

Az ezredfordulón a 80 000 fős Kristianstad vezetése elhatározta, hogy kitörli a város energetikai és gazdálkodási folyamataiból a fosszilis erőforrásokat. Vagyis benzint, földgázt és szenet. Még télen sem használják őket, amikor is a köztudottan hideg északi telek, még beltérben is próbára teszik a lakosságot.

A város környékén működik a svéd élelmiszeripari szektor jelentős része, így érthető, hogy az agro-szemétből energiát állítanak elő. A krumpli héj, az állati ürülék, a használt háztartási olaj, a lapos keksz és a sertésbél is a helyi erőműben végzi, ahol biogázzá alakítják ezeket az anyagokat. A keletkező hőenergiát és elektromosságot a házak fűtésére és áramellátására használják. Finomított formában pedig gépjármű-üzemanyagként végzi a biogáz.