1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. 

"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."

Ez az idézet pedig Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10.-ét.

A Magyar Szalmaépítők Egyesülete konferenciát rendez "II. Szalma az építészetben" címmel. 

A szalmaépítészeten kívül szó lesz természetes anyagokról, ökologikus megoldásokról, technológiákról. Az előadások után biztosítunk időt kérdések feltevésére. A rendezvény alkalmat teremt arra is, hogy a résztvevők hasonló érdeklődésű emberekkel megismerkedjenek, többet tudjanak meg egyesületünk tevékenységéről.

A konferencia időpontja 2012. május 5. szombat, 9-18h. 

Helyszín: Őrmezei Közösségi Ház, 1112 Budapest, XI. kerület, Cirmos u. 8. 

Érdekes kísérletbe kezdett Strasbourg városának önkormányzata, amikor úgy döntött, hogy finanszírozza azt a „gyógyszert”, amelyet egészségjavítás céljából ír fel a háziorvos, vagy a kardiológus annak a lakosnak, akinek erre szüksége van. 

Az eljárás érdekességét a nagylelkű gesztuson kívül az is fokozza, hogy a szóban forgó ”gyógyszer” ebben az esetben nem valamiféle pirula, hanem a kerékpár.

A program egyelőre 50 önkéntes háziorvossal és kardiológussal indul, de ha sikerrel jár, egy év múlva általánossá teszik és véglegesítik.

Élménybeszámoló az Útilapu Hálózat irodájában, 2012. május 10.-én 18:00-kor

Livits Réka önkéntes mesél ezen az estén a március folyamán Portugáliában gyűjtött benyomásaról,  tapasztalatairól az ökológiai és közösségi fenntarthatóság – kissé rögös – útján lépkedő kezdeményezésekről.

Tamera 1995-ben, a ’60-as évek diákmozgalmainak örökségét továbbvivő németek által alapított képzési és kutatóközpont. A körülbelül 150 fős közösség célja egy olyan modell létrehozása, melynek keretein belül emberek, növények és állatok harmonikus, együttműködő módon élhetnek együtt. Fő kutatási területeik a napenergiára épülő technológiák használata, a vízgazdálkodás, a permakultúra, az oktatás, valamint az emberi kapcsolatok, szerelem, szexualitás. Mindemellett jelentős a közösség globális politikai aktivitása: különböző erőszakmentes helyi kezdeményezéseket támogatnak Brazíliában, Izrael-Palesztínában és Indiában.

Az adománybolt jótékony a környezethez. 

Az adománybolt zöldterület!

Az adománybolt zöld jótékonyság!

A Föld napjára adománybolt-hálózatot épített az 1 éves Adományháló, mely sokakat kíváncsivá tevő ügye, közjót erősítő kiemelt szerepe – nyitott társadalmi mintaprojektként – meghökkentően újszerű, többszörösen izgalmas, összetett téma, jelentős társadalmi üzenettel, mondanivalóval.

Pont egy éve ADOMÁNYHÁLÓ néven robbant be a jótékonysági szektorba az a társadalmi célú kezdeményezés, ami nyugati minta alapján forradalmasíthatja itthon az intézményesített adományozás rendszerét. A mostanra önkormányzati körökben is nagy érdeklődést kiváltó projekt hazai kigondolói és megvalósítói jelenleg még kitartó elszántsággal építik budapesti Adománybolt-hálózatukat: óbudai, erzsébetvárosi, angyalföldi üzleteikkel már három kerületben is kivetették a jótékonyság hálóját. Ezek mindegyike az otthont adó városrész nevéből lett elkeresztelve Buda-, Angyal- és Erzsébetszíve névre. Az eddigi tapasztalatok szerint a „szívbarát” üzletek a lelki és környezeti egészségre egyaránt jótékony hatást gyakorolnak.